NYOMTATHATÓ VERZIÓ  
KÜLDJE EL EZT A CIKKET  

Spanyolország és Portugália
Különleges a szellemi örökségük. Eltérő stílusok, kultúrák és vallások izgalmas egysége.
Spanyolországban a móroktól ered a díszítés hagyománya. Fára festett, egymásba fonódó motívumok, patkó alakú ívek, csipkézett mintázatú boltívek és fémrácsozatok, bonyolult geometrikus mintázatú mázas cserép.
Portugáliában az épületek teljes homlokzatát mintás, égetett, mázas fajanszburkolat borítja.
Az andalúz építészetre a fehér falak, terrakotta tetőcserepek és a kis zárt belső udvarok jellemzőek. Tipikus spanyol–portugál építészeti hagyomány a homlokzatokat, belső falakat díszítő mázas csempe, amellyel a teljes épületet is burkolják.
A belső tér barokk térformálású, egy tengelyen sorakozó ajtónyílásokkal. A lakás belső és külső tereinek összefonódásaként a tornácos megoldás vagy terasz jellemző, melyet zsalus ajtókkal választanak el. Ez egyben a természetes árnyékolás tartozéka.
Régi hagyománya van a fürdőkultúrának. Jellemző a jól elkülönített intim zóna, ami azt jelenti, hogy a háló, fürdő és gardrób szorosan összekapcsolódik. Külön fürdőszobát építenek a gyerek- és a vendégszobához is.
A konyha, akár az olaszoknál, szintén elkülönített helyiség.
Jellegzetesek a kőburkolatok, a márvány, a geometrikus kerámia. A padlóburkolat gyakran felfut lábazatnak, a falak bordűrrel díszítettek, mintázottak. Gyakori a stukkófestés és a tapéta alkalmazása.
A spanyolok nagyon kedvelik a Jakab korabeli (XVII. század) sötét, faragott bútorokat meg az intarziás és meglehetősen súlyos ládákat, amelyeket vaspántokkal vagy cizellált acéllal erősítettek meg.

Kicsindi Enikő

[2005. 08. 12.]