NYOMTATHATÓ VERZIÓ  
KÜLDJE EL EZT A CIKKET  

Néha még a gondolkodás is nehezére esik, tompa az agya, nincs kedve kimenni a lakásból... Hányan érezzük magunk hasonlóan, és törjük a fejünket, hogy már megint mi bajunk lehet. De arra, hogy orvoshoz forduljunk, nem mindig szánjuk rá magunkat. S ha igen, akkor sem biztos, hogy fény derül rá, mi áll a panaszok hátterében. Katarína Neczliová immunológus beszélgetésünk során olyan esetet is említ, amikor az illető folyton arra panaszkodott, hogy túl gyenge, erőtlen, s éveken át járta az orvosokat, de a vizsgálatok nem utaltak komolyabb betegségre, és már a család, a munkatársak és barátok is hajlamosak voltak azt hinni róla, hogy képzelt beteg. Innen ered, hogy sokszor lógósszindrómának, diplomásnáthának is emlegették a tünetegyüttest. Kimerültség A fáradtságérzet teljesen normális dolog – mondja a szakember. Mindannyian ismerjük, nők, férfi ak egyaránt, sőt még a gyermekek is. Egész nap rohanunk: munkába, utána bevásárolni, otthon vár a második és a harmadik – s ki tudja hányadik – műszak. Ezt mindannyian megéljük. Talán emiatt is nehéz megkülönböztetni, hogy egyszerű fi zikai és pszichikai fáradtságról van-e szó, amelyen segít egy rövidebb-hosszabb pihenő, vagy krónikusról, melynek öt éve amerikai kutatók nevet is adtak: Chronic Fatigue Syndrome (CFS), azaz krónikus kimerültség szindróma. Ez már az immunológus hatáskörébe tartozik. A betegséget ugyan már száz éve felfedezték, de korábban ideggyengeségnek, neuraszténiának tekintették. Persze a dolog nem ilyen egyszerű: ahhoz, hogy egyértelmű legyen a diagnózis, nem elég, ha valaki fáradt, kimerült. A krónikus kimerültség szindróma két alapvető kritériuma, hogy egyrészt a fáradtságnak több mint fél évig kell tartania, s időközben a munkaképesség, fizikai aktivitás legalább a felére csökken, másrészt különböző vizsgálatokkal már minden egyebet kizártak, ami a kimerültséget okozhatja: daganatot, az ellenálló képesség zavarát, emésztőszervi betegséget, a belső elválasztású mirigyekét, pajzsmirigyét, a cukorbajt. Sok más is válthat ki hasonló tünetet. Nagyfokú fáradékonyság jelentkezhet súlyos vírusos fertőzések, influenza és májgyulladás után, de okozhatja vérszegénység, szívproblémák, krónikus légcsőhurut, asztma is. Hogyan kezdődik? Többnyire hasonló tünetekkel, mint az influenza. Csakhogy amíg a náthaláz, a megfázás egy hét alatt elmúlik, a krónikus kimerültségben szenvedő ember ennél jóval hosszabb ideig erőtlen, kimerült, s egyre csökken a teljesítőképessége. Mindezek tetejébe még szubjektív panaszok is jelentkezhetnek: tompa izom- és ízületi fájdalom, torokfájás, amely állandó fáradtság-, sőt kimerültségérzetbe csap át, bár egyre többet alszik (akár 12-14 órát). A másik véglet, hogy nem tud aludni, ingerült. Egy idő múlva gondolkodásbeli és összpontosítási zavarok, fejfájás és hőemelkedés is megfigyelhető, a nyirokcsomók megduzzadnak és fájnak. A probléma súlyosbodásával remegés, izzadás, görcsök, hányinger, érzékcsalódás és hallucináció, depresszió, tartós fogyás és keringési zavarok jelentkezhetnek. Bár a vizsgált betegek 90 százalékánál nem bizonyosodott be a CFS, komolyan kell venni. Annál is inkább, mert a benne szenvedők 25 százalékát ágyhoz köti, s azok esetében, akik dolgozni tudnak, is jelentősen korlátozza a munkahelyi és magánéleti tevékenységet. Mai rohanó világunkban valószínűleg egyre nő az ilyen betegek száma. Nem meglepő, hogy a legtöbben a 20–40 éves nők és férfi ak közül kerülnek ki: az említett korosztályhoz tartozók rengeteget dolgoznak, állandó stresszben élnek, mert a karriervágy, a mindenáron megfelelni akarás, a munkahely elvesztésének veszélye egyre jobban hajtja őket. A doktornő szerint a meggyengült immunrendszer óriási megterhelés alá kerül, s tartósan nem tud vele megbirkózni. Kezelési mód A szakemberek általában kombinált terápiát ajánlanak. A doktornő javasolja, hogy keressünk fel egy pszichoanalitikust, aki segít, hogy önmagunkban rendet teremtsünk, hiszen a munkahelyünkön és otthon irántunk támasztott igények aligha fognak csökkenni, épp ellenkezőleg. A CFS kezelésében nagyon fontos szerepe van a pozitív életmódnak, a test és a lélek felfrissülésének. Értendő ez az egészséges étrend összeállítására (fogyasszunk sok friss zöldséget és gyümölcsöt), a rendszeres testmozgásra (ajánlatosak a mérsékelt terhelést igénylő mozgásformák, például a séta, torna, s igyekezzünk a terhelést fokozatosan növelni), a gyógyszeres kezelésre és a lelki segélyre is. Ezenkívül mindenre, ami növeli az állóképességet, oldja a stresszt. Ilyen a fi toterápia, akupunktúra, kineziológia, relaxáció – masszázs, forró szauna és a hideg zuhany váltakoztatása, amely serkentőleg hat a vérkeringésre. Hatásos lehet az autogén tréning is. Nagyon fontos az alvás: közben a szervezet regenerálódik. Az alvászavarban szenvedők legyenek óvatosak az altatókkal, mert az álmodással járó könnyű alvási szakasz idejének lerövidítésével hosszú távon súlyosbítják a krónikus kimerültség állapotát. Nagyon fontos, hogy a beteg tudatosan részt vegyen saját maga kezelésében!

Urbán Klára

[2008. 04. 25.]