Vészhelyzet van? Hívja a tűzoltókat!

Szlovákiában a tűzoltóságnak kerületi és járási szintű szervezetei léteznek. Nyolc kerületi kapitányság működik, s minden járásban található járási igazgatóság. A Galántai járásban két tűzoltóállomás található ‒ Galántán és Szereden ‒, összesen negyvenkét bevetésre kész tűzoltóval. Egyszerre maximum tizennégyen, minimum kilencen teljesítenek szolgálatot. „Ezek a számok járásonként eltérőek, és nemcsak a területi egység nagyságától, hanem természeti adottságaitól is függnek ‒ kezdi Győrög László. ‒ A felszerelésben is vannak különbségek: másra van szükség az alföldeken, másra hegyes vidéken vagy nagyobb vizek közelében.”

Sokféle bevetés – sokrétű felszerelés

A tűzoltáson kívül közlekedési baleseteknél, tömegkaramboloknál, természeti katasztrófáknál, veszélyes és radioaktív anyagok szivárgásánál, különféle műszaki és egyéb mentési munkálatoknál is segítenek a tűzoltók.

„Mivel a felszerelésünk részei a feszítő- és vágószerszámok, ezért abban is tudunk segíteni, ha például valakinek a feje beszorul a kerítés rácsai közé, vagy épp nem tud kiszabadulni a hintából, a liftből. Megmentettünk már kismacskát is: lecsúszott az ereszcsatornába, és képtelen volt onnan kimászni. Persze ilyesmit csak akkor vállalunk, ha a kapacitásunk engedi, és nincs más bevetésünk” ‒ folytatja.

Amint megszólal a riasztósziréna, a szolgálatban lévőknek mindössze egy percük van arra, hogy a teljes felszereléssel elhagyják a bázist. Ennyi idő alatt szükséges védőruhába bújniuk, valamint eldönteniük, milyen eszközökkel vonulnak a helyszínre. „Az, hogy ilyen gyorsan el tudjunk készülni, gyakorlat kérdése ‒ közli az őrnagy. ‒ A bevetési felszerelés, a ruhák mind készen állnak, tulajdonképpen csak fel kell őket venni. Semmit sem kell keresgetni. Ez az előírás, szükséges megszokni. Persze útközben még ezt-azt meg tudunk magunkon igazítani.” Sokak fantáziájában él az a kép, miként a tűzoltók riasztáskor rúdon lecsúszva indulnak a bevetésre. Ez nem filmes kitaláció: „Aki ellátogat egy emeletes tűzoltóállomásra, láthatja a rudat. Ha riasztás van, és az emeleten tartózkodunk, akkor lecsúszunk rajta, de általában a földszinten időzünk” ‒ ismerteti.

Tűz van, babám!

Ha az egységet tűzesethez riasztják, amint kiérnek a helyszínre, felmérik a terepet. Ha úgy ítélik meg, pluszsegítséget kérnek (vagy az önkéntes tűzoltóktól, vagy a legközelebbi szolgálatban lévő kollégáktól). „A helyzet felmérése után következik az oltás. Hogy az mivel történik, függ attól, mi ég, vannak-e veszélyes anyagok a területen. Más, amikor lakott épületben csapnak fel a lángok, mint ha ipari területen. Kisebb tűzesetet akár tíz perc alatt is meg tudunk oldani, de ha például egész gyártóegység lángol, tele gyúlékony anyagokkal, akkor órákba is telhet, mire megfékezzük a tüzet. Sőt egy-egy eset napokig is elhúzódhat akár. Ilyenkor a csapat cserélődik, egy tűzoltó ugyanis öt órát lehet aktív egy bevetésen, utána pihennie kell. Nehezebb eseteknél korábban is szükségessé válhat a csere. A hosszan tartó bevetések mifelénk erdőtüzeknél, árvizeknél jellemzőek, de vettem már részt gyártócsarnok oltásában is. Az utóbbi években mind gyakoribbak az erdőtüzek ‒ mivel változik a klíma, elhúzódik nyáron a száraz időszak, ami fokozza a tűzveszélyt. Nemcsak az erdők, hanem a bozótosok, fás területek is lángra kaphatnak.”

Önkéntes segítők és kölcsönös támogatás

Szinte minden nagyobb faluban van önkéntes tűzoltó-egyesület. Egyre jobb a felszereltségük. Kisebb bevetéseket (például bozóttűz eloltását) már maguk is meg tudnak oldani. Az önkénteseket különböző kategóriákba sorolják. Az A kategóriába tartozó csapatoknak tíz percen belül kell bevetésre készen állniuk. Főleg olyan eseteknél van szükség a segítségükre, amelyek több emberi erőt, nagyobb létszámot igényelnek. Például az árvizeknél homokzsákok pakolásához, vagy erdőtüzek oltásánál jól jön az erősítés.

Ami a nagyobb katasztrófákat illeti: Európában kölcsönös segítségnyújtási szerződések vannak érvényben. Szlovákiában több speciális egység működik ‒ ezek például erdőtüzekre vagy árvizek után, nagy kapacitású szivattyúzásra szakosodott alakulatok. A speciális csapatokban a galántaiak közül is szolgálnak páran; nekik saját felszerelésük van, külön képzéseken is részt vesznek. A helyszínre érve akár több napon keresztül is önellátók tudnak lenni: a felszerelésük mellett élelmet, ivóvizet is visznek magukkal. „Nem úgy működik, hogy rámutatnak valakikre, hogy ők mennek Olaszországba erdőtüzet oltani, hanem az erre szakosodott, különleges alakulatokat mozgósítják. Persze fontos, hogy otthon is maradjanak bevethető tűzoltók” ‒ teszi hozzá.

Közúti balesetek

„A helyszínen általában mi vagyunk az elsők, ez az egyperces limitnek is köszönhető. Ha a mentősök nem tudnak hozzájutni a sérülthöz, a mi feladatunk az, hogy szabaddá tegyük, kiemeljük őt a járműből” ‒ ismerteti.

A tűzoltók közül sokan felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, szaktudásukkal mentősként is dolgozhatnának akár.

„Ilyen szempontból is felkészültünk a balesetekre: saját egészségügyi felszerelésünk van, sőt tűzoltómentő is létezik. Ebből minden kerületben egy van. Az eszközeik megegyeznek a mentősökéivel, csak pluszban feszítő- és vágószerszámjaik is vannak. A nagyobb bevetéseken, szükség esetén ők látnak el bennünket, tűzoltókat is.”

Szlovákiában jól összehangolt az egyes mentőegységek munkája.

„Egy-egy nagyobb baleset során kommunikálunk egymással, mindenki tudja, hogy mi a feladata. A mentősök és a tűzoltók központi irányítórendszere általában eleve közös épületben van. Ha a sérülteket sikerült kimenteni, ellátni, akkor következik a műszaki mentés: az akkumulátor lekötése, a kifolyt üzemanyag felszórása, az alkatrészek eltávolítása stb. Ekkor már a rendőrökkel működünk együtt, ők helyszínelnek. Esetenként több órát is igénybe vehet a mentés. Megint más az eljárás, amikor valamilyen folyékony anyagot szállító kocsi szenved balesetet: ilyenkor a tartály tartalmát át kell szivattyúzni más tárolóba. Ha élő állatot szállító jármű karambolozik, akkor is más a teendő.”

László tapasztalatai azt mutatják, hogy hiába közlekedik több jármű az utakon, arányaiban kevesebb baleset végződik halálesettel, mivel egyre biztonságosabbak az autók.

Leendő tűzoltók?

A tűzoltók létszáma államilag meghatározott. Szerencsére nincs gond az utánpótlással, de változó, hogy éppen mekkora az érdeklődés a szakma iránt.

„Bárki lehet tűzoltó, akinek van érettségije, nem kell hozzá szakirányú középiskolai végzettség. A zsolnai tűzoltó szakközépiskolában viszont el kell végezni egy többhetes képzést. A belépés után nagyjából másfél évvel válhat hivatalosan is tűzoltóvá az adott személy. Addig is részt vehet bevetéseken, de inkább csak segédként. A jelentkezőknek rátermettségüket fizikai erőnléti vizsgán, valamint pszichológiai teszttel kell bizonyítaniuk. Aki tűzoltónak megy, annak fel kell készülnie arra, hogy mi az, amivel találkozni fog. Ezért is hat hónapos a próbaidő, amely a gyakorlatban inkább csak alkalmassági vizsgálat. Az összes komolyabb bevetésünkre emlékszünk, mert minden eset egyedi. A kollégákkal és a pszichológusainkkal is megbeszéljük őket. Ha olyan bevetésen veszünk részt, ahol haláleset volt, akkor automatikusan keresnek bennünket. Figyelnek a mentális egészségünkre. Huszonöt év szolgálat után vonulhatunk nyugdíjba. Minden évben elméleti és gyakorlati vizsgát is szükséges abszolválni. Életkortól függ, hogy kinek mennyit kell teljesítenie (futás, úszás, ugrás, mászás…). Felső korhatár nincs. Aki kiállja a próbát, dolgozhat.”